| Kurrikulum |
|
|
|
|
Kurrikulum (Bővített) A Magyar Családterápiás Egyesület a hazai pár-és családterápia módszerének kiképző és továbbképző valamint szakmai integráló szervezete. A Magyar Pszichiátriai Társaság Családterápiás Munkacsoportjából alakult 1989-ben, jelenleg 550 tagot számlál. 1989-1995-ig dr. Rátay Csaba, 1995-2002-ig, Dr. Kurimay Tamás, 2002-2008. között Dr. Koltai Mária. 2008. márciusától az MCSE vezetősége: Elnök Dr.Balogh Klára, Titkár Csigó Katalin, a Tanulmányi Bizottság vezetője Dr. Barát Katalin,Külügyi felelős: Dr.Komlósi Piroska, és Tudományos felelős: Dr.Túry Ferenc. Az egyesület tanulmányi munkájában a családterápia módszerspecifikus képzésének rendjét, kereteit és tartalmát a változó követelményekhez, az európai és nemzetközi szervezetek képzési trendjeihez, a módszer fejlődéséhez és a terápiás igények reális elvárásaihoz igazítja. Az egyesület tanulmányi bizottsága 5 taggal működik; ez a bizottság felügyeli a képzések akkreditációját, előírások szerinti meghirdetését, lefolytatását és a vizsgák rendjét. A Tanulmányi Bizottság mellett a Kiképzők Fóruma az egyesület kiképző terapeutáit fogja össze, akik rendszeres információcserével, időszakos ülésekkel egyeztetik a képzések és továbbképzések tapasztalatait. Oroszlánrészt vállalnak az egyesület által szervezett előadások, kurzusok, workshopok és az éves családterápiás vándorgyűlések tudományos programjának előkészítésében és lebonyolításában. A Kiképző Fórumának koordinátora Dr. Balogh Klára. Az egyesület budapesti székhelyű, de az ország több régiójában is tevékenykednek kiképző terapeuták. A legfontosabb vidéki központok Debrecen és Pécs. E központokban is ugyanúgy, mint a fővárosban, a főiskolai, egyetemi képzésekben oktatják a családterápia elméletét és módszertanát. A módszerspecifikus valamint az egyetemi graduális és posztgraduális képzések mellett országszerte a családorvosok, védőnők, pedagógusok, családsegítők és egyéb szociális szervezetek munkatársai számára is szerveznek képzéseket, részt vesznek bizonyos intézmények (elsősorban a családsegítő szolgálatok) szupervíziójában. A családterápia „terepmunkája” nem magányos műfaj. Előfordul, hogy egy-egy terapeuta magánrendelésben, önállóan dolgozik, jellemzőbb azonban a terapeuták együttműködése, koterápia illetve szupervíziós csoport formájában. Az egyesületen belül a következő Kiképző Intézetek működnek: a Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány 1999.óta a pécsi Megújulás Családterápiás Intézet 2002.óta az EFTA Kiképző Intézete valamint a Budapesti Családterápiás Kiképző Intézet (BUCSAKI), amely 2004.óta az Európai Pszichoterápiás Tanács, 2005 óta az EFTA akkreditált képzőhelye, további kiképző intézetek EFTA és EAP akkreditációja várható. Az egyesület tagja a mérvadó nemzetközi szakmai egyesületeknek (EFTA, IFTA) és aktív munkakapcsolatot ápol neves külföldi kiképzőkkel, a családterápia szaktekintélyeivel. A Magyar Családterápiás Egyesület képzési rendje: A képzés az Egyesület keretein belül történik, ezért az egyesületi tagság a képzés megkezdésétől kötelező. Képzés felépítése: I. Elméleti ismeretek elsajátítása, előadás és irodalom feldolgozása alapján II. Terápiás és tanácsadói készségek és technikák (a professzionális self) fejlesztése: Interjútechnikák Cirkuláris és reflexív kérdezés Tisztázó beszélgetés Empátiás, hiteles, elfogadó, kliens központú működés Kommunikációs készségek fejlesztése Speciális családterápiás módszerek és technikák megismerése és gyakorlása III. Esetek bemutatása és elemzése, ill. a képzés befejező fázisában szupervíziós esetmegbeszélés a résztvevők tevékenysége alapján. IV. Saját családélmény feldolgozása: származási, jelenlegi és terápiás munkában előforduló családok összefüggései. A 100 órás elméleti képzés tematikája Csoportalakítás, szerződéskötés, célok, elvárások egybevetése. A családterápia és a családi tanácsadás helye, indikációja és lehetőségei. A családterápia története Rendszerelméleti alapfogalmak. A család fogalma, a család mint rendszer. A család történeti megközelítése. Családtípusok, a család feladatai. A család életciklusai. Családterápiás iskolák, irányzatok. A családterápia gyökerei és leágazásai (családi tanácsadás és családsegítés). Fejlődés: a személyiség, a párkapcsolat és a családfejlődés összefüggései. A fejlődéssel kapcsolatos krízisek a családban. A segítő (terapeuta), mint a fejlődés facilitálója. A pár egységként való koncipiálása (diádok a családban, a házastársi diád az életciklusok során, a pár emocionális, kommunikációs, stb. egysége, helye, szerepe és feladata a családi struktúrában. Triádikus formációk, trianguláció módozatai a családban. Gyermekek a háromszögekben. A kiterjesztett család, a többgenerációs minták szerepe és hatása. A pszichokultúrális hatások, a családot körülvevő rendszerek és a család. Legendák, mítoszok, rituálék, családi narratívumok. A terapeuta ill. a különböző segítőrendszerek és a család kapcsolata. Problémamegoldó ill. probléma köré épülő rendszerek megértése. A családkonzultáció és családterápia módozatai és lehetőségei. Szupervízió a családterápiában ill. a segítő rendszerekben. Network építés a családban ill. a családot körülvevő segítők között. A betegség ill. a tünet (az identifikált páciens, index személy, „user”), mint a családi rendszer problémájának megjelenítője. A tünet szimbolikájának megértése. Gyermekvárás, újszülött, beteg gyermek a családban. Infertilitás és örökbefogadás családterápiás megközelítése. Drog, addikció, deviancia a családban. Krónikus betegségek, pszichoszomatika a család rendszerében. Étkezés, evészavarok családi összefüggései. Depresszió, öngyilkosság, pszichiátriai betegségek család-szintű megközelítése. A családon belüli erőszak rendszerszemléletű megközelítése, terápiás lehetőségei. Veszteség, halál, gyász a családban. 100 óra módszerdemonstráció, módszerismeret A különböző családterápiás irányzatok módszereinek, eszközrendszerének megismerése azok gyakorlati alkalmazásán keresztül, családszimuláció módszerével, videodemonstrációval. Családterápiás ülések megfigyelője, reflektív team tagja illetve koterapeutájaként. Élményszerű tanulási módszerek alkalmazása kiegészítésképpen: művészeti alkotások, irodalmi művek, filmek, stb. elemzése a tanult családterápiás elmélet és módszerek szempontjai szerint. Az elméleti képzés és módszerismeret integráltan folyik. A 200 órás képzés befejeztével tesztvizsga és esszé kérdések megválaszolása teszi lehetővé a jelöltek számára a továbblépést a képzés további fázisaiba. 150 óra sajátélmény A származási, jelenlegi és a terápiás munkában megismert családok témáinak, motívumainak megismerését, megértését és tudatosítását célozza. A jelölt legyen képes felismerni a kölcsönhatásokat saját családjának szerepelvárásait, mítoszait, értékrendjét és ezek kezelését a családokkal végzett klinikai munkában. A sajátélményű családélmény feldolgozása során a különböző családterápiás technikák és módszerek alkalmazása és gyakorlása történik (genogram készítés, családszobor építés, pszichodráma és Gestalt technikák, relaxációs és imaginációs módszerek, kreatív módszerek: rajz, gyurmázás …stb.) A sajátélmény 10-15 fős kiscsoportokban, általában kettős vezetéssel folyik, csoportvezetésben és a csoport dinamikai folyamatok kezelésében jártas kiképző terapeuták vezetésével. Az egyesület által kidolgozott sajátélmény mellett az egyesület elfogadja a pszichodráma, az analitikus, az analitikusan orientált és relaxációs imaginációs, valamint kognitív-behaviour terápiák önismereti képzéseit, amennyiben azt az illető módszerspecifikus egyesületek kiképzői vezetik (A hatályos, Kiskátéban szereplő önismereti munka vezetésére elfogadott szakemberek). Egyéb sajátélmény folyamatok elfogadása esetében az egyesület tanulmányi bizottsága dönt, egyéni elbírálás alapján. 2x50 óra szupervízió 50 óránként két családterápiás eset bemutatása szükséges (egy szóban, leadott esetvázlattal, egy írásban részletes leírás formájában). Az első 50 órát ajánlott az elméletet oktató kiképzőnél elvégezni, a második 50 óra másik kiképzőnél végzendő. A szupervízió történhet egyéni vagy csoportos formában (legalább 50 óra csoportos szupervízió ajánlott, tekintettel a csoporthatások facilitatív lehetőségeire). Egyesületi aktivitás 100 óra, az MCSE által szervezett hazai és külföldi szakmai programokon való részvétel (családterápiás konferenciák, országos vándorgyűlés, workshopok, tanulmányi képzések). A 100 óra 50 egyesületi aktivitási ponttal egyenértékű. Ajánlott legalább két vándorgyűlésen való részvétel a képzés ideje alatt. Esettanulmány A fenti fázisok igazolt elvégzése után, a sikeres részvizsgákat követően az előzetesen beadott esettanulmányt három tagú vizsgabizottság előtt kell megvédeni és válaszolni az esettel kapcsolatos elméleti és módszertani kérdésekre. Az egyesület vizsgarendje szerint évente kétszer, márciusban és szeptemberben lehet vizsgára jelentkezni. Az esettanulmány megírásának kritériumai megtekinthetők az MCSE Hírmondóiban. A fenti feltételek teljesítése a családterapeuta képzés zárótanúsítványához, valamint a pszichoterapeuta szakvizsgára való jelentkezéshez szükséges. Az egyesületi tanúsítvány családkonzultációra; ha a családban pszichiátriai vagy pszichoszomatikus betegség fordul elő, képzett pszichoterapeutával végzett koterápiás illetve folyamatos szupervízió mellett folytatott családterápiára jogosít. A pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező jelöltek családpszichoterapeuta címet kapnak, ami az önálló pszichoterápiás tevékenységre jogosít. Módszerspecifikus fázis 50 óra speciális családterápiás témákat, módszereket és aktuális irodalmat feldolgozó szakirányú továbbképzés, amely az imagináció, pszichodráma, szexuálterápia, tárgykapcsolat elmélet…stb. mélyebb megismerését teszi lehetővé. 60 óra csoportos szupervízió, amelybe a saját esetvitel élő szupervíziója is beleépül. A saját terápiás munka szakmai konferencián illetve szaklapban történő publikációja. Az esetvédés a módszer magas szintű ismeretét és annak alkalmazni tudását bizonyítja az erre kijelölt kiképzők előtt. Cím: módszerspecifikus családpszichoterapeuta. A kiképzők névsorát és a kiképzőkkel szemben támasztott követelményeket lásd a Kiskáté anyagában.
|

Kurrikulum


